Gondolkoztam rajta, hogy esetleg egy kalap alá vegyem a Michael Clayton filmmel, de aztán rájöttem, hogy nagy hiba lenne. Pedig valahogy, lehet én vagyok a hülye, a két karakter nagyon is közel van egymáshoz. Charlie Wilson és Michael Clayton, Tom Hanks és George Clooney! Igazi nagyfiúk, akiknek a filmjükre bármikor nagyon szívesen beülök. Maradjunk a címben szereplő filmnél, amit tényleg ki kell mondanom Tom Hanks szereplésétől hangos. Mellékszereplőként pedig itt van Philip Seymour Hoffman, aki hasonlóan parádés mint Tom Hanks, vagy meg kell említenem Amy Adams-et, aki az Enchanted óta, iszonyat bűbájos. A nagy név persze elvileg Julia Roberts lenne a filmben, de "szerencsére" ő elég kevés szerepet kap, így annyira nem kell félni tőle.

A sztori elvileg megtörtént eseményeken alapszik. Ilyenkor azért elgondolkodtató, hogy ez mit jelent, nyílván nem minden történt a valóságnak megfelelően, de vannak olyan részek, amik tényleg így történtek, ahogy azt láthatjuk a filmben. Ez valójában egy politikai szatíra, ha szabad ezt mondanom. Charlie Wilson egy képviselő, aki kicsit jobban benne van a politikai dolgokban, és segítségével próbálják meg kiűzni Afganisztánból a szovjeteket. Charlie egy olyan bizottság tagja, akik pénzeket ítélnek oda különböző titkos akciókra, és hozzájárulásával elég szép összeggel támogatják a térséget, hogy sikeresen visszaverje a szovjet támadásokat. Ebben segítségére van a korábban említett Seymour is, aki a CIA nak dolgozik/dolgozott. Nem csak ennyi, mert ezért még nem lenne értelme beülni, de ha csak ennyi lenne, hogy ez a két ember beszélgetne egész filmben, és ehhez Sorkin adja a mondanivalót, akkor is beültem volna a filmre szerintem. Tom Hanks és Seymour simán lenyom mindenkit.

Egyébként két jelenet elég erősen megvan a fejemben. Elég sok eyecandy van a filmben, köszönhetően annak, hogy Charlie csak csínos titkárnőkkel dolgozik. Amy Adams az egyik közülük, és van egy jelenet, amikor hátulról látjuk ahogy odamegy Charlie-hoz, és átad neki egy dokumentumot. Nagyon magával ragadó. És egy komolyabb jelenet, amikor először találkozik egymással a két nagyágyú, az az öt perc, vagy több, nem is tudom, de szerintem az egyik legemlékezetesebb párbeszéd, amit mostanában láttam.Tom Hanks, titkárnők és Saymour! Ez így egy jelenetben, és iszonyat jól összerakva.

Próbálom bevezetni ezt a pontozós dolgot, mármint saját felfogásom-ízlésem szerint hova is rakom a filmet. Ezt azért nem tudtam, vagy nem írtam ilyesmit, mert elég sok filmet tudnék olykor nagyon jónak, máskor meg nagyon rossznak titulálni. Vannak nagyon hangulat filmek, és emiatt legalábbis számomra elég nehéz bármi okosat mondani. De valahol mindent el kell kezdeni. Szóval Tom Hanks, Saymour, Amy Adams miatt, na és persze Sorkin neve miatt legyen egy 8/10! Ez így elfogadható szerintem.

Egyébként nem sokat tudtam a filmről, szokásomhoz híven nem olvastam utána, meg nem is mostanában láttam, viszont ma Michael Clayton után sokkal jobban feljött bennem, ne kérdezzétek miért. A filmre is azért mentem el egyébként mert Tom Hanks. Nem a téma érdekelt, hanem tudtam, hogy ha ott van, akkor azért annyira nem lehet szar a film. És nagyon jól tettem, hogy megnéztem, mert kötelező darab. Most is bajban vagyok, hogy ez most melyik évhez vegyem, de maradok 2008 mellett. Csak a végén azért fogom megszívni, mert ebben a két hónapban rengeteg jó film volt, és még lesz 10 hónap, amiben remélem jönni fognak még jó filmek.