Nem mai filmről beszélünk, és azt is el kell árulnom, hogy már jó
régen, a premier idején láttam, de akkor úgy voltam vele, hogy
jó, romantikus film, biztos lesz még sok az évben, majd előveszem
akkor. Eljött az idő, annál is inkább, mert majd nemsokára jön egy
másik filmről is kritika, ami hasonló kategóriában mozog mint ez, de ez
a film eddig köröket ver mindegyik romantikus okosságra. Annál is
inkább, mert Ryan Reynolds hatalmasat alakít szerintem a filmben, sok
arcát láttuk már, szokni kell ezt is, de nagyon jól alakulnak a dolgai.
Kellemes, és nagyon szerethető kis film ez, amit mindenkinek csak
javasolni tudok. Akár még első-randis film is lehet belőle.
A
történet elég egyszerű, és logikai bakik is vannak benne, de ekkor jön
a már jól megszokott technika, ez egy film, kikapcsoljuk az agyunkat.
Szóval Will (Ryan ) éppen válik, van egy lánya, aki szeretné tudni, hogy
ismerkedtek össze a szülei, mennyi csajjal járt az apja. Erre apuci
elmeséli neki élete nagy történetet, persze megváltoztatja a neveket,
így a lánynak kell kitalálnia ki is az anyuka. Ekkor van az a pont,
amikor nem kezdünk el gondolkodni, hiszen ebben a korban, már sok
mindent tud egy gyerek a szüleiről, de itt most nem ez a fontos. Három
komoly barátnő, mondhatni három szerelem, és a nagy Ő, ezt ígéri nekünk
a film.
A negatívumokról már írtam is, gondolom mindenki rájött mire gondolok. A film pedig már az első percektől élvezhető. Will
dolgozik, megy a lánya elé, és azt ecseteli éppen, hogy minden
pillanatnak/napnak megvan a maga kis zenéje, és ha ezt megtalálja az
ember, akkor nagyon jól tudja érezni magát. Innentől már teljesen feelinges
az egész. A szereplők nagyon jók. Három nagyon csinos szereplő, akik
közül szerintem bárkit elfogadnánk. Három különböző történet, és ezek
valahol illeszkednek a másikhoz. Azt kell mondjam, hogy Will választása magáért beszél, én is így tettem volna.
Le a kalappal egyébként Ryan Reynolds
előtt, komolyan mondom, nagyon jól adja el a filmet a nézőnek. Írtam már, hogy szokni kell a romantikus karakterét, de hát
láttuk a Van Wilder-t, vagy a teljesen más karaktert bemutató The Nines-t, és itt van a Chaos Theory
is. Én most azt mondom, hogy nagyon jó kis színész lett, ha eddig nem
is tartottam annak. Már könnyebben mondok igent egy olyan filmre,
amiben játszik, mint eddig.
Mitől jobb ez a film, mint az eddigiek, legalábbis ebben az évben? Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de én a Las Vegas -os okosságot nem tudtam megnézni Cameron Diaz miatt. Itt viszont a női szereplők nagyon jók. Vagy mondhatnám a 27 idegen igen-t is, ami azért nem volt annyira rossz, de ehhez képest nagyon messze van. Semmi felesleges nyálparádé,
meg tiszteletkörök, meg "te vagy az igazi, csak veled tudok élni" duma.
Sokkal komolyabb és egyben kellemesebb ez a film ennél. És nagy
dicséret illeti azokat, akik ezeket a zenéket tették bele a filmbe,
mert nagyon jó hangulatot teremtettek vele.
Mennyire tetszett nekem ez a film? 7/10! Ryan
mint mondtam nagyon jó, olvadtam a csajoktól, vagy legalábbis nagyon
jók voltak. A történet sem elcsépelt, sokkal jobb annál, mint amire
számítottam. És az egész vissza az időben dolog. Bill Clinton
megválasztása, fejlődik az internet, mindenkinek van mobilja, ezek
nagyon jó kis nosztalgikus pillanatokat okoztak. Egy szó mint száz,
nézzétek meg, nem fogtok csalódni.
