Egy héttel ezelőtt visszaköltözhettünk Dillon városába, és örülhettünk annak, hogy Coach Taylor újra elkezd megépíteni valamit, aminek minden pillanatát látni akarjuk. Az FNL-ről nagyon nehéz érzelemmentesen nyilatkozni, na meg rosszat vagy kivetnivalót sem nagyon lehet találni benne. Egyszerűen ha engedi az ember, úgy beszippantja, hogy semmit nem akar majd jobban, mint a folytatást nézni. Nem mondom, hogy ez az érzés állandó volt, de a harmadik évad óta tudjuk, hogy az egyik legjobb drámát kapjuk itt hétről hétre. És ha már harmadik évad, legjobb álmomban sem gondoltam volna, hogy rá tudnak arra tenni akár egy lapáttal is. Erre két rész után már most minden idők legjobb évadának tartom a negyediket. Elhamarkodott? Elfogultság beszél belőlem? Lehet mindkettő igaz, de én egyet tudok, minden percet élmény nézni, olyan az egész, mint ha részese lennél a sorozatnak, egy titkos szereplője, akit nem lát senki, mégis minden jelenetben ott vagy.
Nagyban köszönhető ez az élmény természetesen az íróknak/készítőknek, na meg persze a szereplőknek is. Évadok óta tudjuk, hogy a kritikusok imádják a sorozatot, a nagyobb, sőt kisebb díjak viszont elkerülték őket. Ráadásul a színészeket sem nagyon veszik komolyan, pedig. Na igen, szúrjunk ide egy olyan mondatot, amitől kiderül, miért is köszönhetünk nekik sokat: a szereplők valamilyen szinten szabad kezet kapnak. Van egy vázlat a kezükbe, de a jeleneteket több kamerával, több szemszögből veszik fel, megadják a lehetőséget az improvizációra, amiből viszont ez a fantasztikus eredmény születik, akkor és ott állnak meg, amikor akarnak, és úgy változtatnak a szövegen, ahogy ők jobbnak gondolják. Többen említették már, hogy hatalmas élmény számukra így dolgozni, és ezzel csak azonosulni tudunk, nekünk is az.
Azért nem mindig, és nem minden ment tökéletesen, mint ahogy ma sem megy. Az első évad után hanyatlásnak indult a dolog. A második évad, köszönhetően a sztrájknak is, nem sikerült valami jóra. Elkezdhettük volna temetni is a sorozatot, de az NBC az egyetlen értelmes lépést hozta meg azzal, hogy tovább adta, illetve bevonta a sorozat készítésébe a Direct TV-t, így elkezdődhetett a harmadik évad. Az az évad, amiről azóta csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Pedig ha valakinek le kellene írnom, hogy miről van itt szó, legyintene egyet, és kérné, hogy ugorjunk. És lehet valahol igaza is lenne.
De ne ugorjunk, ne meneküljünk, egyszerűen csak kapcsolódjunk be a sorozatba. Igen, jól olvassátok, kapcsolódjatok be. A negyedik évad kezdete egy reboot is lehetne. Hiszen Coach Taylor egy másik suliba kerül, egy új csapatot kell építenie. Új játékosok kellenek, ezzel együtt új szereplők is, és felejtsük el a régieket. Igaz azért van ennek egy árnyoldala is. Három évadon keresztül imádott és éltetett Panthers egy perc vált ellenszenvessé. Kik ők? Senkik a Lions mellett. És azt is jó látni, hogy korábban imádott nagy játékosok, mint Saracen vagy Riggins mit kezdtek magukkal a suli után. Mennyire durva már, hogy imádtuk ezt a csapatot, most meg két rész után majdnem utáljuk őket. Meg itt vannak az istenített játékosok, akik pizza-t szállítanak ki, meg a kocsijukba alszanak. Ide jutottak? Nos, ez a szép ebben a történetben, meg ebben a sorozatban. Itt nincs elszállás, meg szerencsére nem egy hétköznapi tini bizbaszról van itt szó, hanem sokkal többről.
Gondolom az eddigiekből is lejött, hogy nagyon szeretem az FNL-t, minden hibájával együtt. Mert biztos van, és biztos találna benne valaki, de én egyelőre képtelen vagyok erre. A név nélküli, vagy kevésbé ismert színészek hétről hétre valamit olyat hoznak, amitől leeshet az ember álla. Egyszerű mozdulatok tudják színesíteni az egészet, és tartsatok kicsinyesnek, de ettől én boldog vagyok. Pedig kérem szépen, itt dráma van ezerrel. Van olyan, akinek bármi is jól menne? Nos, nagyon nem. De mindent elmond a sorozatról, hogy válasszatok akárkit belőle, annak egész napját szívesen végigkövetném, még abban is több értelmet/érzelmet találnék, mint a legtöbb általam is nézett hype-olt sorozatban.
Pontokat nem adnék, szerintem lejött, hogy mi a véleményem. Csak remélni tudom, hogy a negyedik évaddal nem ér véget a sorozat. Illetve még valami, a következő bejegyzésben többet foglalkozunk majd a történettel is, de szerintem a lényeg így is le lett vésve.
