Vége az őrületnek, vagy csak most kezdődne? A kérdést gondolom sokan boncolgatták azok közül, akik kevésbé voltak rápörögve a filmre/történetre. Lassan viszont biztos leszek abban, hogy senki sem tud elmenni szó nélkül a könyv vagy a film mellett. Egy évvel ezelőtt még teljesen bután ültem be a Twilight -ra (Alkonyat), pedig már akkor is elég nagy hiszti övezte. A második részre ez csak fokozódott. Az is igaz, hogy mióta az Alkonyat hatalmas sikereket ért el, lépten nyomon, mindegyik sarokba, vámpíros történetbe botlik az ember. Meddig fog tartani ez, mikor lesz ennek vége? Évek kérdése az egész. Miért néztem meg a filmet? A választ magam sem tudom, érdekelt a történet, vagy csak szerettem volna azt érezni, hogy láttam, és vége is a hisztériának? Nem tudom, mindenesetre a helyzet az első részhez képest nem sokat változott. A történet folytatódott természetesen, de én még mindig elefántnak érzem magam egy porcelánboltban, és továbbra is azt a kérdést teszem fel magamnak, hogy miért?
Edward és Bella látszólagos nyugodt élete nem tarthatott sokáig. Jött Bella születésnapja, amit nagyon nehezen élt meg, félt/fél az öregedéstől, illetve ünnepelni sem nagyon szeretett volna. Edwardot, jobban mondva a családját ezt egyáltalán nem érdekelte, és egy családi összejövetel keretében átadták Bella-nak az ajándékokat. Az előzetesekből már ezerszer látott jelenet köszönt vissza ránk. Bella elvágta az újat, ami vámpírok körül nem túl szerencsés dolog. Következményként, amit a film egyébként elég érdekesen magyarázott meg, Edward és családja lelépett, amitől Bella mély depresszióba zuhant, és csak úgy tudta maga mellett érezni volt barátját, ha önpusztításba és életveszélyes kalandokba kezdett. Ekkor "sietett" megmentésére Jacob, aki kezdetben még egyáltalán nem tudta, hogy ki is ő valójában, de a rövidebb haj már számunkra is erős jelzés volt arra nézve, hogy bizony nála is nagy változások álltak be. A szerelmi háromszög, az állandó önmarcangolás és rengeteg romantikusnak szánt jelenet közepette azért voltak már már egészen jó pillanatai is a filmnek, amelynek középpontjában természetesen Bella és Edward kapcsolata állt.
Folytatnám azzal, ami ténylegesen bejött a filmben, mert ilyen is van. A városka, az erdőben zajló jelenetek nagyon jó hangulatot teremtettek. A táj tényleg elvarázsolhatja az embert. És ehhez még elég erősen párosul az is, köszönhetően a nagyobb költségvetésnek, hogy a farkasok megjelenésével született azért pár látványos jelenet is. Nem úgy mint az első filmben. Ráadásul több akciót is láthattunk, viszont itt véget is ér a jó dolgok hosszú sora. Legalábbis egy olyan embernek, aki nem olvasta a könyvet, és egyáltalán nem tud azonosulni az itt teremtett világgal.
Egyébként ez az azonosulás még össze is jöhetne valamilyen szinten, főleg akkor, ha sokak nagy szerelme életképes színész lenne, és nem csak zombinak maszkírozott lassított felvétel. Igen most Edwad-ról beszélnék, jobban mondva Robert Patinson-ról. Akivel igazából semmi bajom nincs, hiszen őt így teremtették meg, ez lett ő, így fogadta el és szerette meg mindenki, főleg azok akik olvasták a könyvet. Nem kell neki semmit sem csinálnia, hiszen egy lassított felvétel alatt már sokan el is felejtik keresni a film értékes részét, és átmegy az egész húsvásárba. A látványosság a fő célcsoportnak már ott kezdődik, amikor harmadik főhősünk, Jacob (Taylor Lautner) pólóját adja oda Bella-nak, hogy letörölje a vért a homlokáról, és akkor tetőzik, amikor Edward a Volturi palota egyik ajtaján szintén nekivetkőzik, hogy mindenkit bearanyozzon a csillogásával. Nem esett szó Edward és Jacob egyetlen nagy szerelméről, Bella-ról, akit továbbra is Kristen Stewart alakít. Vele kapcsolatban egy pozitív változást tudnék megemlíteni, sikerült valahogy megtanítaniuk arra, hogy ne harapdálja a száját minden jelenetben. A többit még erősen csiszolgatnia kell, ha ő akar lenni a következő évek egyik nagy színésznője, és ne úgy vonuljon be a történelembe, hogy ő az a csaj, aki játszott valami vámpíros filmben.
Ha már a színészeknél tartunk, akkor van persze pozitív vonulata is a dolognak. Michael Sheen igaz nagyon keveset szerepel, de abban a pár percben is magasan ver mindenkit maga körül. Jó volt látni azért az ellentéteket, és tényleg rá figyelt mindenki. Mint ahogy a Volturi-k is sokkal erőteljesebb megjelenést kaptak. Köztük persze Dakota Fanning is, de ő (sajnos) keveset szerepelt.
Arra a kérdésre, hogy a könyvhöz képest, milyen változások történtek a filmben, jobb vagy rosszabb a vásznon? Azt nem tudom megválaszolni, mint ahogy azt sem, hogy mire fel ez a nagy hisztéria. De mivel sem gyűlölni sem megszeretni nem tudtam ezt a világot, csak elfogadni tudom, hogy hatalmas rajongótábora van, és bizony több milliók várták azt a pillanatot, hogy megnézhessék a folytatást, ami továbbra is egy hatalmas brazil soft pornó valójában, de ha ez kell, akkor ez kell.
Értékelés: Újhold - 5/10
Az alacsonynak mondható pont inkább az arany középutat jelenti. Nem vagyok a célcsoport, és erre másodjára kellett rájönnöm. De nincs ezzel semmi baj, a harmadik és a negyedik részt is megnézem egészen biztosan, és elképzelhetően továbbra sem fogom érteni a mögöttes tartalmat. A könyvet sem fogom elolvasni, meghagyom ezt az örömet másoknak. Ettől függetlenül, hogy a filmről is essen szó: a történet haladt előre, látjuk a jövőt is valahol. Most már "csak" az a kérdés, hogy a következő két részben mit tudnak ebbe belekavarni. A siker egészen biztosan borítékolható, hiszen a célközönség megkap mindent, amit csak akar, és egyszerre sóhajthat fel mindenki, amikor Edward és Bella nem tud 10 másodpercnél tovább csókolózni, mert abból csak vérfürdő lenne. Sajnáljuk őket, és szorítsunk nekik, hogy egyszer sikerül ténylegesen boldognak lenniük.
A végére tartogattam egy felhívást/kérést azok számára aki imádják vagy gyűlölik a filmet/könyvet/történetet. Ha van egy kevés időtök, akkor írjatok nyugodtan egy hosszabb éltető, vagy lehúzó kritikát a filmről vagy akár a könyvről is. Én nagyon örülnék neki, és természetesen az oldalra is kiraknám.
