A másik nagy kedvencem a 2007-es évből! Hogy miért? Lehet nem is tudnám megfogalmazni, az biztos, hogy a tények viszont magukért beszélnek. Kétszer ültem be a moziba miatta. Igaz egyszer csak azért, mert tudtam hogy jó, más filmet nem akartam nézni, és éppen volt időm és pénzem, és kedvem is arra, hogy mozis szórakozáson vegyek részt. A szokásos értelmes megközelítésemnek hála, másodjára is felettébb elnyerte tetszésemet a film.

Első alkalommal, igaz láttam a trailert, de teljesen megijedtem az egésztől, mármint, hogy még minden a mese világában zajlódik. De aztán gyorsan jött a nem is annyira rossz valóság. A főszereplők, nos igen, miattuk néztem meg a filmet. Mivel nagy rajongója vagyok a Grey's Anatomy című sorozatnak, ezért úgy éreztem mindenképpen látnom kell, hogy McDriimiii mire képes egy filmben. És azt kell mondjam annyira nem is csalódtam. És azt végképp jó volt látni, hogy mennyire jó érzéssel tölti el az embert, hogy nem éppen a sorozatból ismert Meredith oldalán feszít, hanem végre valami normális csaj is jut neki. Igen igen, ez egy hatalmas nagy plusz pont a sorozatnak. És a főszereplő, Amy Adams, mondanom sem kell, elsőre levett a lábamról.

Tudom ez egy hatalmas nagy mese, de a Wald Disney pont saját magát csúfolja ki, ha úgy tetszik, és nagyon jó szórakozást nyújt szerintem az egész családnak. A sztori egyszerű, de hiszen meséről beszélünk. De ha összerakjuk azt, hogy mennyire nagy ellentétet próbál pont a film felállítani a mese és a valóság között, akkor csak dicsérni lehet az alkotókat. Ezt lehet nem fogalmaztam meg túl értelmesen, de vegyük azt alapul, hogy ugye WD, és azt is tegyük hozzá, hogy mese, és ezzel ellentétben, mikor átjön minden a valóságba, valahogy a rózsaszín köd eltűnik, és sokkal fontosabb emberi értékek kerülnek előtérbe.

A cím pedig nagyon jól tükrözi az egészet, nem hiába zabálták ezt a filmet sokan. És Amy Adams, ahogy már írtam, egyszerűen remek, annyira naiv, és annyi jó poén van körülötte, hogy mindenképpen érdemes megnézni a filmet. Nagyon sokat hangsúlyoztam korábbi írásaim alatt is, nagyon fontos, hogy az ember milyen hangulatban ül be egy filmre, és mondjuk mit vár az egésztől. Egy olyan ember, aki mondjuk akcióra vágyik, vagy valami teljesen reális, racionális világban él, és nem tud elvonatkoztatni kicsit vagy nagyon a valóságtól az ne üljön be rá.

A film egyébként természetesen rosszabb a Csillagpornál, csak abban az értelemben persze, hogy sokkal pink-ebb az egész. Érti aki érti, de szerintem ezzel jól megfogtam a kettő közötti egyik nagy különbséget. Ami viszont meglep, hogy még nem láttam semmilyen használható verziót a filmből, pedig már nem most volt a bemutatója. Vagy csak az én figyelmemet kerülte el? Nos az is lehet, ha valaki találna valamit, szedje le gyorsan, és nézze meg, aztán dobja ki a kukába, mer nem neki való, vagy titokban rakja el valahova, és majd valamikor nézze meg még egyszer!