Ennél jobban nem is lehetett volna befürödni egy filmmel. Pont két
hete, a premier után még ajánlottam is, én hülye, hogy akiknek van
kedve, és szeretik Izzie karakterét a Grace klinikából, azok menjenek el
mindenképpen. Alapból az ember egy ilyen filmre kisebb elvárásokkal ül
be, tudja hova helyezni a dolgokat. De ha ezekhez képest is csalódnia
kell, akkor gondok vannak. Még az elején vagyunk, de már most le kell
írjam, hogy nem igazán tudtam élvezni ezt a filmet.
Először a történet: van egy harmincas csajunk (Katherine Heigl), aki imádja az esküvőket, azok szervezéséből él, és már 27 -en
volt koszorúslány. Annyira odavan a dologért, hogy a ruhákat mindig
megtartja utána. Viszont saját életében képtelen normális kapcsolatra,
nincs is neki, és nagyon távol áll attól, hogy férjhez menjen. Pedig
három dologba is szerelmes egyszerre. Az esküvők mellett a főnökébe,
aki viszont a tesójának a kezét kéri meg. És harmadjára pedig abba az
újságíróba, persze láthatatlanba, aki az esküvői rovatot
szerkeszti/írja. A sztori teljesen kitalálható. Afőhősnő megismerkedik
a rovat szerkesztőjével, bizalmas kapcsolatba kerülnek. A srác eldönti,
hogy ír egy hosszabb cikket a nő életéről, de közbe szerelmes lesz
belé. És így tovább. Tudnánk még kavarni itt a dolgokat, de teljesen
felesleges.
Nagyon nem jött be az egész. Iszonyat pink volt, semmi humor, és tökre kitalálható minden. Pedig Knocked Up után, és a trailer
alapján számítottam valami okosságra, de az elmaradt. Humortalan
romantikus torta az egész, és sajnos ehetetlen. Nem tudom miért
gondoltam azt, hogy ez majd tetszeni fog. Most mondhatnám azt, hogy
első randis film, de hát utána gondolkodnék azért rajta, hogy most
vajon mennyire néz hülyének a csaj, hogy ilyen filmre elrángatom.
Mondom másképp, ez egy olyan film, amit otthon elkezd nézni az ember,
majd közbe rájön, hogy ott a barátnője mellette, és sokkal hasznosabban
is eltudja tölteni az időt. Majd amikor jön az első cigi, vagy egy kis
kaja, esetleg üdítő, akkor már a film végénél járunk, és elmondhatjuk
azt, hogy hát ez várható volt. Na ennyire kiszámítható az egész. Pedig
a nézettség alapján, vagyis a bevételek azt mutatják, hogy az emberek
zabálták a filmet.
Itt jegyzem meg, hogy mozis sikereinek köszönhetően Heigl
kisasszony azon gondolkodik, hogy otthagyja a klinikákat, ami szerintem
élete legnagyobb hülyesége lenne. Legalábbis még csinál sok ilyen
filmet, és oda a karrier. Visszatérve a filmre, jön a szokásos kérés:
Vajon nekem mennyire tetszett ez a film? 4/10! Nos ennyire, és
szerintem akkor elmondhatom magamról, hogy hatalmas szívem van, és nem
húztam le jobban.
