Mi bajunk lehet abból, ha úja megnézünk egy már jól ismert történetet? Mi bajunk lehet, ha ezt a történetet egy sokunk által ismert, Oscar díjra is jelölt rendező meséli el, ráadásul Oscar díjas szereplőkkel? A válasz természetesen a legtöbb esetben az, hogy semmi. Ettől függetlenül a képlet nem ennyire egyszerű, és gyorsan hozzá is tehetjük, ez a történt nem az, amire sokunk be akart ülni. Legalábbis biztos, hogy meglepett pár embert, hiszen erdőben harcoló, zöld csuklyás hős helyett előzményt kaptunk. Minden könyv, minden újság, minden történt más és más tud lenni, csak attól függ, hogy ki meséli el. Most is egy más Robin-t, egy más történetet kaptunk. Igaz azóta sem tudjuk biztosan, hogy Robin Hood tényleg létezett, mindenesetre ha valami köztes átmenetet keresünk arra, hogy miből is lett ez a legenda, akkor Ridley Scott történetet érdemes elővenni, hiszen talán ez áll a legközelebb az elfogadható valósághoz.
Robin társaival nem az erdőben harcol, hanem Oroszlánszívű Richárd seregében, és a király halála után veszi kezdetét az a történet, ami Ridley szerint a későbbi legenda kialakulásához vezetett. Nincs itt semmilyen bosszúvágy, egyszerűen "csak" egy igaz és őszinte angol katona történetét ismerhetjük meg, akit magával sodor az ár, és azon veszi észre magát, hogy lovagnak adja ki magát, más nevét veszi fel, és ezáltal családot is kap, apával és feleséggel. Egy több szálon futó történettel van dolgunk, melyben helyet kapnak a franciák, helyet kap Richárd testvére illetve örököse. Az angol nemesek, akik felháborodnak az új király tettei miatt, valamint az árulás/átverés mellett helyet kap egy apró kis csapat, akik Robin-t tekintve vezérüknek, vele tartanak Sherwood erdejébe.
Bár a történet meglepett, de szerencsére az első pillanattól kezdve tudni lehetett, hogy mire számíthatunk. Gyorsan felvázolták a helyzetet, így csak várni kellett, hogy mit hoznak ki belőle. A film végig jól vezet minket a látványos csatajelenetektől kezdve, a romantikus jeleneteken keresztül, a humorosabb - viccesebb helyzetek felé. Ennek a középútnak a megtalálása egyébként nagyon fontos szempont lehetett, hiszen bármelyik irányba való elmozdulás esetén egy sokkal rosszabb filmet kaphattunk volna. Egy csak harcoló, és mindenkit legyőző Robin Hood-ra nincs szükség, mint ahogy arra sem, hogy gladiátor-szintű picsogást kapjunk (nem bántani akarom ezzel azt a filmet).
Ettől függetlenül, sajnos nem sikerült mindig a kiválasztott úton maradni. Több alkalommal éreztem feleslegesnek jeleneteket. Többször is előfordult, hogy leült a film, pedig vártuk, hogy történjen valami. Volt pár értelmetlen, és ha már ilyen felvezetést kapunk, akkor elkapkodott jelenet is. Ezzel együtt, a történet magával ragadja az embert. Megismerhetjük, hogy ki volt Robin, honnan jött, mi motiválta. Mondhatjuk nyugodtan, hogy a mai feldolgozásoknak megfelelő előzmény került a vászonra.
Természetesen ez a történet nem működhet jól a színészek nélkül. Russel Crowe egyértelműen lehengerlő alakítást nyújt. A legtöbb helyzetben uralkodik, nagyon jó volt látni az ő játékát. Mint ahogy Robin szerelmét, Mariont alakító Cate Blanchett is kifogástalan. Persze nem tökéletes a színészek terén sem minden. Annak ellenére, hogy nagyon jó volt látni az ikonikus karaktereket Robin mellett, megint ott volt vérszegény a film, ahol talán a legnagyobbat kellett volna ütnie. Mark Strong nem egyszer bizonyította már, hogy jó gonosznak, de valahogy itt sem tudott annyi energiát belevinni, mint a jó oldalon lévő ellenfele.
Értékelés: Robin Hood - 7/10
Egy nézhető és egyben élvezhető filmet kaptunk, igaz nem annyira látványos mint a blockbuster szezon első nagyobb mozija, de így sincs okunk panaszkodni. A történet/mese szép, habár olykor lendületét veszti, és így a mi érdeklődésünk is csökken. A színészek viszont kirántják az ürességből a nézőt, ezzel biztosítva, hogy ha a jövőben valaki Robin Hood filmről fog kérdezősködni, biztos ezt ajánljuk majd neki, főleg, hogy biztosak lehetünk a folytatásban is.
