2008.11.27. 16:19 teddike

Twilight ( Alkonyat )

Címkék: film 2008 twilight 5 csillag

Még mindig nagyon nehezemre esik feldolgozni és főleg megérteni, hogy mire fel ez a nagy felhajtás. De gyorsan hozzá kell tennem, a HP és Narnia kapcsán (első rész) sem értettem. Lehet rossz hasonlatok ezek, de valójában egy gyerekről beszélünk. Most viszont talán még ennél is nehezebb dolgom van. Mit is kerestem egy olyan filmen, ami egyértelműen a 14-24 év közötti lányoknak készült? (Besorolás miatt nyugodtan lehet kövezni.) Egészen pontosan mikor megérkeztem, tényleg úgy éreztem magam mint az elefánt a porcelán boltban. De aztán szépen elcsendesedett minden körülöttem és talán még válaszokat is kaptam a korábban felvetett kérdésekre.

twilight movie

Nem szeretek olyan filmekről írni, amik eredetije könyv formájában már régóta olvasható, és annak ismerete nélkül talán a film sem annyira élvezhető, vagy az ember félreért vagy egyáltalán nem fog fel dolgokat. Ezt már a Narnia kapcsán megkaptam, és most is úgy érzem nem fogom helyén kezelni a dolgokat. A történet amit itt kapunk iszonyat egyszerű, sablonos, már már csöpög az egész. De talán pont ebben van a sikere is. Ezt a sztorit megérti mindenki. És nem kell nagyon bölcsnek lenni, hogy azt kitaláljuk kiket is fog meg a legjobban ez.

Az egyszerű történetünk pedig annyi, hogy találkozik egy átlagos csaj egy vámpír fiúval. Szerelmesek lesznek egymásba, viszont a két világ közötti különbségek miatt helyzetük nem egyszerű. A tiltott gyümölcs, a kibe ne legyünk szerelmesek, kivel nem szabad összejönnünk és sorolhatnám azokat a dolgokat, amiket esetleg egy szülő mondana fiatal lányának. Ezek teszik célközönséggé a korábban említett korosztályt, aminek felső határát lehet el kellene mozgatni kicsit lefelé. 

A készítők sem nagyon titkolták, hogy a hatalmas eladásokkal bíró könyv egyáltalán nem akar nagy újdonságot hozni szürke kis világunkba. Szerelmes történet ez, amelynek történetében semmi újdonság nincs. Ha csak az nem, hogy az itteni vámpírok nem is annyira megszokott lények. Nappal is tudnak járni az emberek között, teljesen normálisnak tűnnek, szeretnek mindent amit normális társaik is tesznek. Születésükrőll, és jelenlegi helyzetükről kreáltak egy kevésbé sablonos történetet, megmutatták, hogy mit kezd velük a napfény, és persze az is kiderült, hogy nem mindegyikük tudja megállni, hogy ne bántsa az embereket. 

De nem is ez a lényeg a filmben, sokkal inkább Bella (Kristen Stewart) és Edward (Robert Patinson) félelmektől teljes szerelme. Az első csók illetve az, hogy mindketten tartanak a másiktól, vagy önmaguktól. A tiltott gyümölcs leszakításának modern változata. És ezzel szerintem minden fontos információt leírtam. 

twilight movie

Mennyire tetszett nekem a film? 5/10! Egyszerű a dolog, olyanok semmiképp se menjenek el megnézni, akik vagy nem olvasták a könyvet, vagy valami jó vámpíros filmet várnak. Én magam nem bántam meg, hogy megnéztem, legalább most biztos vagyok abban, hogy nem én vagyok a célközönség. Mondom ezt annak ellenére, hogy nagyon nem borzadtam el tőle, igaz sokat nem vártam, és voltak olyan jelenetek, amiken elmosolyodtam kicsit. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nagyon jó szórakozás lett volna, de megvan ennek a filmnek is a maga mondanivalója azoknak akik ezt be akarják fogadni.

62 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://teddike.blog.hu/api/trackback/id/tr113140786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dd 2008.12.08. 22:18:33

Szia, leírnád nekem, hogy mi lesz a film vége? azt sehol se találom Köszi!

Ismeretlen_37501 2008.12.08. 22:30:58

Mire vagy kíváncsi pontosan? Meg honnan érdekel a történet? Leírom szívesen, csak adjál valami táppontot :)

dd 2008.12.09. 10:46:38

Igazából az érdekel, hogy meghal-e valaki, vámpír lesz-e Bellából, Forksban marad-e, meg ilyesmik. Hogy mi a film vége. Köszi!

Ismeretlen_37501 2008.12.09. 15:21:09

Leírom a végét, legalábbis vázlatosan: A film szerint Bella nem lesz vámpír, Forksban marad, meg együtt a "szerelmével". Egy ember hal meg csak: James, az ellenséges vámpír bandából. Ez a film, ehhez képest mi van a könyvbe, azt ne kérdezd.

Vy · www.twilight-alkonyat.mlap.hu 2008.12.16. 21:24:21

Bella nem lesz vámpír, Forks-ban marad, és csak James hal meg (a gonosz)... jajj olvassátok a könyvet nagyon cooool:P

Niki 2008.12.20. 16:44:49

Elolvastam a könyvet...de a vége egy kicsit homályos maradt...mert hogy ott nem tudni hogy az utolsó mondattal mire céloz.Vagyis hát hogy megadja magát Edward és átváltoztatja Bellát?Vagy nem?:s

Ismeretlen_37501 2008.12.21. 10:05:17

Nekem a film alatt az jött le, hogy nem változtatta vámpírrá, de gondolom ez elkerülhetetlen lesz a későbbi történetek alatt.

Ismeretlen_93921 2008.12.21. 15:54:29

Bella csak 4. könyvben lesz vámpír, mert majdnem belehal a szülésbe, ezért Edward átváltoztatja.

Niki 2008.12.22. 12:04:48

Hol lehet a többi részt megtalálni?és mik a címei?És megjelentek magyarul?:DPlusz még az is érdekelne hogy a többi részből is fognak filmet csinálni? Amúgy meg köszi.:)

Ismeretlen_37501 2008.12.22. 13:19:56

Niki: én úgy tudom, hogy nálunk az első könyv (Alkonyat) jelent meg eddig csak (magyar nyelven), a második könyv (New Moon) majd csak április környékén jelenik meg. Angol változatban talán négy könyv van, de a rajongói oldalakon biztos többet is megtudhatsz.

Niki 2008.12.22. 22:22:27

Hú..nagyon köszi.Már nagyon várom...és remélem abból is csinálnak majd filmet.Mert szerintem nagyon jó volt.Persze úgy hogy elolvastam és utána néztem meg a filmet a film nem volt olyan igazán hű de izgalmas mert hát í könyv után láttam a hiányosságait de még így is örültem hogy filmen láttam azt amit elolvastam és nagyon szeretek.Már alíg várom.:)

1 lány 2008.12.26. 16:30:55

tök jó h írtál a filmről!fúú én imádom,pedig hamarabb láttam a filmet,mint ahogy a könyvet olvastam...alig várom a folytatást..áprilisig nem tudom h h fogjuk kibírni....deh az egész történet egyszerű,de mégsem tudok gondolkodni napok óta...24.én kaptam meg a könyvet de tegnap éjszaka-ami mellesgel átnyúlt ma hajnalba befejeztem és bőgtem!sosem volt azelőtt ien vele...akit csak egy picit is érdekel valahogy olvassa el vayg nézze meg a filmet mindenképp megéri!!!!!!!elvarázsolt..nálam összefolyt idő és tér...IMÁDOM!!!!!!!

bluebell 2008.12.27. 14:48:31

A film...hát elég szörnyű volt. szerintem...pedig nem is hasonlítgattam a könyvhöz (amit én is nagyon szeretek). én elhiszem, h alacsony költségvetés meg minden, de attól még nem kell, h úgy tűnjön, mintha valami amatőr filmezné az egészet....aztán jön a baseball jelenet...és ott meg kiderül, h 'nézd már, ilyet is tudnak'....akkor a film többi részében miért nem lehetett? és a smink??? nézzétek csak meg Carlisle-t...a nyakát elfelejtették 'kifehéríteni'. és tudom, h mindenki odavan R.Pattinsonért...de ő egyszerűen nem elég 'gyönyörű' ahhoz, h Edwardot eljátsza. RP olyan, mint aki az arcával állított meg egy buszt. a filmen belül megcserélhették volna a dolgot, s Jackson Rathbone játszhatta volna Edwardot...bár, sztem Jasperként is odatett nagyon. olyan érzésem volt, mintha Ollókezű Edward toppant volna be szőkén. :D őt és Alice-t nagyon szerettem...meg a zenéket. :)

Laura 2008.12.28. 19:47:45

Én előbb láttam a filmet, mint ahogy a könyvet olvastam volna, de nagyon tetszett! :) A könyv olvasása után persze kicsit más színben láttam a filmet, de ettől még mindkettő nagyon kellemes élmeny marad! :) Szerintem RP elég "gyönyörű" ahhoz, hogy eljátszhassa Edwardot, bár ugye Jackson Rathbone... hmmm... még jobb lenne xD számomra Ő volt a legjobb. A zenék szerintem jól el vannak találva, és már türelmetlenül várom a magyarul megjelenő könyveket, és a filmet is!

kij 2009.01.01. 21:16:26

az egész marhajóó

Dodica 2009.01.11. 18:07:15

A történet bár nem mondja ki, hogy Edward átváltoztatja-e Bellát, de, ha belegondolunk az idő későbbi múlásába, ez valóban elkerülhetetlen lesz. Szóval az író minden bizonnyal az olvasók fantáziájára bízta azt, hogy eldöntsük az ifjú pár sorsát! :P Egyszóval: hajrá!

Andika 2009.01.14. 17:04:10

Hát sziasztok! Ez a film egyszerűen, megbabonázott! :) Nem az a lényeg ,hogy ki mennyire "gyönyörű" /bevallom nekem sem esetem a srác, R. Pattinson/ de nézzétek meg a szemeit... elkápráztat... :)szerintem nagyon jól játszik benne! Sajnos még a könyvet nem olvastam de a napokban 100% ,hogy megfogom venni... Gondolom hallotatok a 4 órás film változatról, én is most olvastm ez előbb hogy létezik... Hát nagyon örülnék neki ha a Dvd-t már úgy adnák ki! Volt itt egy olyan hozzászólás hogy Edward átváltoztatja Bellát mert belehalna a szülésbe! Arrih igaz ez? És Edwardtól lesz gyereke? Iszonyat kíváncsi vagyok már! Egyszerűen áhh... Most kezdődnek majd a vizsgáim, de ilyen fejjel hogy fogok gondolkodni nem tudom :D 100 szónak egy a vége: Lenyűgöző! Sziasztok

Zizzenet 2009.02.22. 17:14:21

Hali, valaki eltudná nekem küldeni a midnight sunt magyarul ?

ritus 2009.02.24. 21:26:25

sziasztok.Bella tényleg szülni fog Edwardnak a 4. részben és ő meg átváltoztatja?mi lesz a vége tudja valaki?én nagyon imádom alig várom a könyveket is az elsőt kétszer olvastam egymás után:)köszi

kicsit fiatalka 2009.03.03. 20:06:21

hmmm téllegmindenkiodáigvan érte..és space-tis használjak...:D hmm a korosztály eltalálva télleg a tiniké a föszerep...nemhiszem h csak a mi lelkünk áhitozik ijenre...sokan vannak csak letagadják:D

dzseni96 2009.03.10. 16:24:49

sziasztok ö azt szeretném kérdezni hogy volt már a mozikban magyarul az Alkonyat? most adják ki a DVD-ét

Ismeretlen_37501 2009.03.10. 20:35:14

szia, igen, a film már lement a moziba! :)

Scy 2009.03.12. 16:37:16

Bella tényleg szülni fog a 4. részben de a wikipedia.hu-n az alkonyat(regény) rákeresés esetén ott az összes kötet esemény szála és a története végig le van írva remélem ezzel segítettem:) mintha egy rövidített olvasmány lenne :) részletes szereplő ismertetéssel tényleg jó ott mindent megtalálsz:)

Scy 2009.03.12. 16:41:04

tessék itt a link: itt minden megtalálható :) http://hu.wikipedia.org

Ismeretlen_37501 2009.03.12. 16:59:25

Látva a Twilight hatalmas sikerét, nincs kedve valakinek a rajongók közül a könyvekről írni pár bejegyzést? Én biztos nem fogom olvasni, de mivel jön a folytatás, ezért talán érdemes erre is rámenni. Ha esetleg valaki kedvet érez a dologhoz írjon emailt!

Berci 2009.04.05. 10:47:42

Hali, mindenkinek! Szerintem a film is és a könyv is nagyon jó! Ahm...én elkezdtem a 4. részt olvasni, de elég uncsi szóval vki nem mondaná el miről szól? :) Thx, előre is!

Dani 2009.04.23. 15:22:20

Szia!szeretném megtudni hogy készült vagy készül e a filmhez szinkron!előre is köszi.Jah és nekem nagyon tetszett a film

Ismeretlen_37501 2009.04.23. 15:24:46

Dani: a kérdésedre a válasz igen. Már a dvd is megjelent.

twilight orsi 2009.04.26. 16:54:06

nagyon jó film nagyon megteccet nekem

franci 2009.04.27. 06:06:58

Szerintem a film merőben elsikkad a könyv mellett. Fontos lenne oda figyelni erre. A könyv előnye hogy Te egy kicsit a saját képedre alakíthatod a szereplőket és persze folytatás is meg van.. a 4. könyvig jutottam,....az első ehhez képest piskóta....

ben 2009.05.01. 08:22:13

az igaz hogy szülni fog a 4. részben és átváltoztatja Edward vámpirrá Bellát.és angolu már 2. rész végét csinálják filmben vagy a közepét és elvileg 5 könyv van

kyralice · http://www.twineweclibreak.mlap.hu 2009.05.21. 17:56:54

sziasztok lécci írjátok meg e-mailban: kyra.kormendi@invitel.hu Hogy tényleg Jasper játszotta volna Edwardot! Nekem Jasper a Kedvencem meg alice és nagyon szeretném tudni...

timi 2009.05.24. 20:02:42

hát nem tudom nem valami nagy durranás a film könyv ide könyv oda szinte ugyan az van benne mint az egyik animébe mibe hogy Bella (Kristen) is vámpír lesz

Borzási Nikoletta 2009.05.31. 14:11:50

nagyon fantasztikus! Nem lehet betelni vele! Amikor elolvastam, csak egy szó jutott eszembe: MÉG!!!!!!!!!! Mindenkinek ajánlom, mert észveszejtően jó!

Renesmee17 2009.06.07. 13:29:43

A 4 rész - Breaking Dawn arrol szol hogy Bellát át változtatja Edward vámpírrá de csak azért mert Bella majdnem bele hal a szulésbe és ez az egyentlen modja annak, hogy életben maradjon . Irina egy nap meglássa Renesmeet (Bella és Edward lánya)Jacobbal vadászni , és azt alítja a Volturiknak hogy Renesmee vámpír .Ezért Volturik eljonnek megolni Renesmeet de Bella ,Edward és a tobbi tanu bebizonyítják hogy Nessie nem vámpír így a Volturiknak nincs joguk megolni Renesmeet .úgyhogy mindenki boldogan él amíg meg nem hal illetve orokre :)

ilona 2009.06.19. 10:07:38

hogy tudom letölteni az Alkonyatot??

odza 2009.06.19. 16:40:13

Szerintem nagyon csöpögős, de én is voltam tini, tudom mire gyúrnak a készítők, meg a forgalmazók...de srácok ez nagyon gyenge, fénylő vámpírok, csöpögős, és unalmas képsorok, akkor már inkább megnézem egymás után a 2x a Titanicot!!! Bocs, tudom ezért a tinik a véremet ontják, de lesz@rom:D

Renesmee · http://www.ancy97.sokoldal.hu 2009.06.22. 22:35:22

1.Twilight-Alkonyat 2.New Moon-Újhold 3.Eclipse-Fogyatkozás 4.Breaking Dawn-Hajnal Hasadás amúgy lesz a Midnight sun-Éjféli nap azt írja Stephenie Meyer most és az a Twilight csak Edward szemszögéből!és azt nem fogják megfilmesíteni!amúgy a lányuk Renesmee Cullen lesz és Jacob meg akarja ölni a kislányt de nemfogja mert amikor meglátja beleszeret és együtt lesznek!amyúgy azért lett Renesmee mert a Renee-t meg az Esme-t összedolgoszta bella és ezt adta kislányának névnek.remélem többet megtudtatok és szeretnék még többmindentis megosztani veletek de az sokáig tartana!

solya 2009.06.26. 21:58:56

nekem nagyon tetszik a film!! bár még a könyvet nem volt szerencsém olvasni amit össze gyűjtöm a pénzt megveszem a könyvet!!komolyan edwardnak lesz gyereke bellatól? valaki írja meg nekem köszi!!

Ismeretlen_37501 2009.06.27. 12:12:34

Mivel mind a mai napig érkezik komment ehhez a bejegyzéshez, így merészkedem egy felhívást intézni hozzátok: aki úgy érzi, hogy nagyon ott van a Twilight világában és írna is róla, annak felajánlanék egy olyan lehetőséget, hogy ha a könyvről/könyvekről és/vagy a történetről ír hosszabb bejegyzéseket, azokat kirakom az oldalra. Itt vagy email be jelezzétek ha lenne kedvetek hozzá.

Kovácsik Ivett 2009.07.06. 17:32:47

Szerintem nagyon de nagyon jó ez a film. De biztosan nem vagyok ezzel egyedül. Nem láttam még egy olyan filmet mint amilyen ez... Nagyon imádom. Már kb. 20 -szor láttam de még mindig ugyan úgy szeretem mint amikor először láttam....Amúgy sztem az Edward is nagyon dögös...

törpilla 2009.08.02. 18:47:08

Hello. Én láttam a Twilight-et filmen elolvastam a new moont: itt te is eltudod: magic-side.lapunk.hu twilight menüjében elolvastam az ECLIPSET ÉS A BREAKING DAWN ban a 17 résznél tartok ezek mindegyike a twilight folytatása annyit elárulok hogy bella sem a new moonban sem az eclipsében nem vátozik át az történik h edward elhagyja azért hogy neki jobb legyen de visszajön és persze együtt lesznek az eclipsében rengeteg dolog történikde a legjobb rész az h a breaking dawnban edward és bella összeházasodik és nászutra mennek bella terhes lesz egy vámpiral egy kicsit ugy kezdi el mesélni a történet h jakob szemszögéből érthetjük és beela naon beteg lesz meg minden és ottartok h 4 nap mulva szüni fog vagyis nem szüni hanem a vámpir gyerek állitolag kifogja enni magát . és én is várom a filmet. IGAZI TWILIGHT RAJONGO VAGYOK:D

Törpilla 2009.08.02. 18:49:00

Ki raksz akkor az oldaladra??? Vagy többet irjak mert irok egy csokjelentetett idéznék

Törpilla 2009.08.02. 18:54:58

Úgy éreztem, hogy már nagyon régóta alszom—a testem elzsibbadt mintha egész idő alatt egyszer sem mozdultam volna meg. Az elmém teljesen kába és lassú volt; furcsa, színes álmok—álmok és rémálmok— kavarogtak a fejemben. És olyan élethűek voltak. A szörnyű és pompás álmok egyetlen nagy kavalkáddá vegyültek. Mindkét zavarba ejtő álomban volt egyfajta türelmetlenség és félelem, amikor a lábad nem mozog elég gyorsan… és rengeteg szörny vett üldözőbe, vörös szemű démonok, amik még ijesztőbbek voltak a finomkodó modorukkal. Habár az álom még élénken élt bennem—nem emlékeztem a nevekre. De a legerősebb, legtisztább rész nem a rémület volt. A legtisztább az angyal volt. Nehéz volt elengedni, és csak felébredni. Ez az álom nem akart eltűnni az álmok börtönében, ahova azokat száműztem, amiket nem akartam többé látni. Harcoltam ellene miközben egyre jobban visszanyertem az éberségem és a valóságra koncentráltam. Nem emlékeztem, hogy milyen nap van, de biztos voltam benne, hogy vagy Jacob vagy a suli vagy a munka vagy valami más vár rám. Lassan belélegeztem és azon tűnődtem, hogy fogok még egy nappal szembenézni. Valami hideg lágyan megérintette a homlokomat. Még jobban összeszorítottam a szememet. Úgy tűnt még mindig álmodok, de már-már természetellenesen igazinak éreztem az érintést. Már olyan közel voltam a felébredéshez… csak másodpercekre, és akkor minden eltűnne. De észrevettem, hogy túlságosan is valódinak érzem, túl valódi, ahhoz hogy igaz legyen. A kőkemény karok, amiket képzeltem átkaroltak, de túl szilárdak voltak. Ha hagyom, hogy tovább fajuljon a dolog, akkor később nagyon meg fogom bánni. Egy lemondó sóhajjal kinyitottam a szemem hogy elűzzem az illúziómat. "Oh!" Levegő után kapkodva dörgöltem a szemem. Nos, nyilvánvalóan, túl messzire mentem; hatalmas hiba volt, hogy hagytam, hogy a képzelgéseim kicsússzanak a kezemből. Oké, na jó a "hagytam" nem a legjobb szó. Inkább kényszerítettem, hogy kicsússzon—a hallucinációim után rohantam—és ez már túl sok volt az elmémnek. Kevesebb, mint fél másodperc alatt rájöttem, hogy ugyan teljesen elmebeteg vagyok, de élvezem a látomásaimat. Megint kinyitottam a szemem—és Edward még mindig ott volt, a tökéletes arca csak pár centire volt tőlem. "Megijesztettelek?" kérdezte halk, aggodalmasan hangon. Ez az illúzió nagyon jól csinálja. Az arca, a hangja, az illata mindene—sokkal jobb, mint amikor fuldokoltam. A képzeletem gyönyörű koholmánya ijedten nézte az arckifejezésem változását. A szembogara szurokfekete volt, alatta sötét lila szerű árnyékokkal. Ez kicsit meglepett, általában az hallucinációmban Edward nem volt ilyen éhes. Pislogtam kettőt, kétségbeesetten próbáltam visszaemlékezni, hogy mi volt az utolsó valós dolog, amiben még biztos voltam. Alice is az álmom része volt, és azon tűnődtem, hogy tényleg visszajött-e vagy csak afféle bevezető volt az álom folytatásához. Azt hiszem visszajött, aznap amikor majdnem megfulladtam… "Oh, a francba" krákogtam. A torkom kiszáradt az alvástól. "Mi a baj, Bella?" Gondterhelten ráncoltam a homlokom. Az arca még aggodalmasabb lett mint az előbb. "Meghaltam, ugye?" nyöszörögtem. "Megfulladtam. A francba, a francba, a francba! Ez romba dönti Charliet." Edward összehúzta a szemöldökét. "Nem vagy halott." "Akkor miért nem ébredek fel?" kérdeztem kihívóan. "Ébren vagy, Bella." Megráztam a fejem. "Persze, persze. Azt akarod, hogy ezt gondoljam. És akkor még rosszabb lesz, amikor tényleg felébredek. Ha felébredek, ami nem fog megtörténni, mert meghaltam. Ez rettenetes. Szegény Charlie. És Renee és Jake…" megrémültem attól, amit tettem. "Most már értem, te összekeversz engem egy rémálommal. Villantott egy sötét mosolyt felém."De el sem tudom képzelni, hogy mit tettél, amiért a pokolban végezted. Gyilkosságokat követtél el amíg nem voltam itt?" Grimaszoltam. "Természetesen nem. Ha én a pokolban lennék, akkor te nem lennél itt." Felsóhajtott. A fejem kezdett kitisztulni. A tekintetem levettem az arcáról—bár vonakodva—egy pillanatra a sötét, nyitott ablakra néztem aztán megint vissza rá. Eszembe jutott néhány részlet… és éreztem, hogy enyhe szokatlan pirulás terjedt szét az arcomon, miközben rájöttem hogy Edward igazán, tényleg itt van mellettem, és egy csomó időt elpocsékoltam, azzal hogy úgy viselkedtem, mint egy idióta. "Akkor minden megtörtént?" Szinte lehetetlen volt úgy felfognom az álmomat, mintha valóság lett volna. Nem tudtam napirendre térni felette. "Hát az attól függ." Mosolygott Edward még mindig ridegen. "Ha arra gondolsz, hogy majdnem lemészároltak minket Olaszországban, akkor igen." "Milyen furcsa," elmerengtem. "Tényleg Olaszországban voltam. Tudtad, hogy még sosem jártam messzebb, mint Albuquerque?" Forgatta a szemét. "Talán aludnod kéne még egy kicsit. Nem vagy valami összefüggő." "Nem vagyok fáradt." Most már mindenre tisztán emlékeztem. "Mennyi az idő? Hány órát aludtam?" "Hajnali egy van. Úgyhogy, körülbelül 14 órát aludtál." Kinyújtózkodtam, amíg beszélt. Olyan merev voltam. "Charlie?" kérdeztem. Edward ráncolta a homlokát. "Alszik. Valószínűleg tudnod kéne, hogy épp most szegem meg a szabályokat. Na jó, nem technikailag, mert csak azt mondta, hogy soha többé ne lépjem a háza ajtaját és én az ablakon át jöttem…..de attól még a szándéka világos." "Charlie eltiltott a háztól?" kérdeztem, és a kétkedésem gyorsan átcsapott haragba. Szomorúan nézett rám. "Mi mást vártál?" A szemeim haragtól izzottak. Lesz pár szavam az apámhoz—talán itt az ideje, hogy emlékeztessem, hogy már nagykorú vagyok. Persze ez csak jogilag számít. Semmilyen oka nem lehet az eltiltásra. Kevésbé fájdalmas tárgyra tereltem a gondolataimat. "Mi a történet?" Kérdeztem mohón, de ugyanakkor kétségbeesetten próbáltam a beszélgetést átlagos hangnemben folytatni, hogy uralkodjak magamon, és ne ijesszem el az eszeveszett kíváncsiságommal, ami belülről marcangolt. "Hogy érted?" "Hát hogy mit mondok Charlienak? Hogy miért tűntem el… mennyi ideig is voltam távol?" Megpróbáltam összeszámolni a fejemben. "Csak 3 napig." A szemei összeszűkültek, de most már sokkal természetesebben mosolygott. "Igazából, azt reméltem, hogy van valami jó magyarázatod. Nekem ötletem sincs." Felnyögtem. "Hát ez mesés." "Nos, talán Alice majd előrukkol valamivel," próbált vigasztalni. És én teljesen meg is vigasztalódtam. Kit érdekel, hogy mivel kell megbirkóznom később? Minden egyes másodperc, amit itt töltött velem—olyan közel, hogy láttam, ahogy a tökéletes arca halványan ragyogott az ébresztőórám fényében—értékes volt és nem akartam elpocsékolni. "Szóval," kezdtem a legkevésbé fontos—habár életbevágóan érdekes—kérdéssel. Biztonságosan haza lettem szállítva, és bármelyik pillanatban eldöntheti, hogy elhagy. Beszéltetnem kellett őt. És emellett ez az átmeneti mennyország nem volt tökéletes a hangja nélkül. "Mit csináltál 3 nappal ez előttig?" Az arca rögtön elővigyázatos lett. "Semmi izgalmasat." "Hát persze," motyogtam. "Miért nézel így?" "Nos…" megfontoltan elhúztam a számat. "Ha mégis csak egy álom lennél, akkor pontosan ezt mondtad volna. A fantáziám biztos kifogyott a tartalékaiból." Felsóhajtott. "Ha elmondom, elhiszed végre, hogy nem egy rémálomban vagyunk?" "Rémálom!" Ismételtem gúnyosan. A válaszomra várt. "Talán," válaszoltam néhány másodpernyi gondolkodás után. "De, csak ha elmondod." "Hát én… vadásztam." "Ez a legjobb, amid van?" Kritizáltam. "Ez határozottan nem bizonyítja, hogy ébren vagyok." Habozott, aztán lassan választékosan kezdte. "Nem ételre vadásztam… igazából kipróbáltam magam, mint egy… nyomkövető. Nem vagyok túl jó benne." "Mi után nyomoztál?" Kérdeztem érdeklődve. "Semmi után, aminek lett volna eredménye." A szavai nem illetek össze az arckifejezésével; kényelmetlenül és zavartan nézett. "Nem értem." Megint tétovázott; az arca, amit megvilágított az éjjeli órám halványzöld fénye kissé eltorzult. "Én—" vett egy mély lélegzetet. "Tartozom neked egy bocsánatkéréssel. Nem, persze sokkal többel tartozom. De tudnod kell,"—a szavai olyan gyorsan záporoztak, hogy emlékeztetett rá, amikor néha-néha zaklatottan beszélt és erősen kellett koncentrálnom, hogy minden szót elcsípjek—"hogy fogalmam sem volt róla. El sem tudtam képzelni, hogy ekkora zűrzavart hagyok magam után. Azt hittem itt biztonságban leszel. Igazán nagy biztonságban. Nem is sejtettem, hogy Victoria,"—lebiggyesztette az ajkát, amikor kimondta a nevet—"visszajön. Beismerem, hogy akkor, amikor először láttam, sokkal nagyobb figyelmet szenteltem James gondolatainak. De azt nem láttam, hogy Victoria így fog reagálni. Nem tudtam, hogy ilyen közel álltak egymáshoz. Azt hiszem, most már tudom, hogy miért—annyira bízott Jamesben, fel sem merült benne hogy James elbukik. Ez a túlzott bizalom árnyékolta be az érzelmeit iránta—és emiatt nem láttam annak a mélységeit. "Nincs arra semmilyen mentség, hogy mit hagytam itt neked, amivel szembe kellett nézned. Amikor hallottam, hogy mit mondtál Alicenak—és hogy ő maga mit látott—amikor rájöttem, hogy az életedet éretlen és szeszélyes vérfarkasok kezébe kellett tenned, a legrosszabb dolog, ami kint ólálkodik Victorián kívül—megremegett és a szóáradat abba maradt egy pillanatra. "Kérlek, tudnod kell, hogy minderről fogalmam sem volt. Rosszul vagyok, még most is hogy biztonságban látlak és érezlek a karjaimban. Én vagyok a legnyomorúságosabb—" "Állj," szakítottam félbe. Elgyötört szemekkel nézett rám, miközben próbáltam megtalálni a megfelelő szavakat—a szavakat, amik megszabadítanák a képzelt kötelezettségektől, amik annyi fájdalmat okoznak neki. Nagyon nehezen mondtam ki őket. Nem is tudtam, hogy ki tudom-e őket mondani, anélkül hogy megbicsaklana hangom. De meg kellet próbálnom. Nem akartam bűntudat és fájdalom forrás lenni az életében. Boldognak kell lennie, nem számít, hogy milyen áron. Pedig igazán reméltem, hogy elhalaszthatjuk ezt a részét a beszélgetésnek, mert így csak még hamarabb vége lesz mindennek. A sok havi gyakorlásom, hogy normális legyek Charlie kedvéért megtette a hatását, és nyugodt arccal kezdtem hozzá. "Edward," mondtam. A neve égette a torkomat. Éreztem a lyuk szellemét, ami csak arra vár, hogy megint felszakíthassa a mellkasom, amikor Edwa

Törpilla · http://magic-side.lapunk.hu 2009.08.02. 18:58:01

ward eltűnik. Nem igazán tudtam, hogy ezúttal hogy fogom túlélni. "Most hagyd ezt abba. Nem gondolkodhatsz így a dolgokról. Nem hagyhatod, hogy ez a… ez a bűntudat irányítsa az életed. Nem vállalhatod magadra a felelősséget mindenért, ami velem történik. Egyik sem a te hibád volt, ezek csak részei annak az életnek, ami az enyém. Úgyhogy ha a busz elé lépek vagy bármi is lesz a következő, meg kell értened, hogy nem a te feladatod, hogy magadat okold. Nem rohanhatsz csak úgy Olaszországba, mert rosszul érzed magad, amiért nem mentettél meg. Még ha azért is ugrottam volna le a szikláról, mert meg akartam halni, akkor is az én döntésem lett volna és nem a te hibád. Tudom, hogy benne van a… a természetedben, hogy magadat hibáztasd mindenért, de nem hagyhatod, hogy ilyen extrém dolgokat művelj! Ez nagyon felelőtlen—gondolj csak Esmére és Carlislera és—" Már a kifulladás szélén álltam. Megálltam, hogy vegyek egy mély lélegzetet, és hogy lenyugtassam magam. Meg kell szabadítanom őt. Meg kell bizonyosodnom róla, hogy több ilyen nem fog történni. "Isabella Marie Swan," suttogta, a legfurcsább kifejezés suhant át az arcán. Szinte dühösen nézett. "Te azt hiszed, hogy azért kértem meg a Volturit hogy öljön meg, mert bűntudatom volt?" Éreztem az üres érthetetlenséget az arcomon. "Nem azért?" "Mert bűntudatom volt? Mérhetetlenül. Jobban, mint azt el tudod képzelni." "Akkor… mit akarsz mondani? Nem értem." "Bella, azért mentem a Volturihoz mert azt hittem, hogy meghaltál” mondta lágyan, de indulatos szemekkel. "Még ha semmi közöm sem lett volna a halálodhoz"—megremegett, ahogy az utolsó szót suttogta—"még ha nem is az én hibám lett volna, akkor is elmentem volna Olaszországba. Valószínűleg sokkal óvatosabbnak kellett volna lennem—közvetlenül Alice-val kellett, volna beszélnem, ahelyett hogy elfogadtam másodkézből az információt. De komolyan, mit gondolhattam volna, amikor a fiú a telefonba azt mondta, hogy Charlie a temetésre ment?? Mik az esélyek? "Az esélyek…" motyogtam zavartan. A hangja olyan halk volt, hogy nem voltam biztos benne hogy jól értem, amit mond. Az esélyek mindig közénk állnak. Hibák hegyén, hátán. Soha többet nem kritizálom Romeót. "De még mindig nem értem," mondtam. "Ez az egész? És akkor mi van?" "Már megbocsáss, tessék?" "És akkor mi van, ha meghaltam?" Kétkedően bámult rám egy hosszú pillanatig, mielőtt válaszolt volna. "Nem emlékszel, hogy mit mondtam régebben?" "Mindenre emlékszem, amit mondtál."Beleértve azokat a szavakat is, amik érvénytelenítették az összes többit. A hűvös ujját az ajkamhoz érintette. "Bella, úgy tűnik te tévedés áldozata vagy." Behunyta a szemét és megrázta a fejét egy fél mosollyal a gyönyörű arcán. Ez nem egy boldog mosoly volt. "Azt hittem, hogy világosan elmagyaráztam neked. Bella, én nem élhetek egy olyan világban, ahol te nem létezel.” "Én…" a fejem kóválygott miközben a megfelelő szót kerestem. "Én összezavarodtam." Ez idevágott. Nem értettem, hogy mit mond. Mélyen a szemembe nézett őszinte és komoly tekintettel. "Jó hazudozó vagyok, Bella, Annak kell lennem." Megdermedtem, az izmaim leblokkoltak. A mellkasom hibás része felizzott, a fájdalomtól nem tudtam lélegezni. Megfogta a vállam, hogy enyhítsen a merev testtartásomon. "Hagy fejezzem be! Jó hazudozó vagyok, akárcsak te; hogy olyan hamar elhitted." Összerezzent. "Egyszerűen… gyötrelmes volt." Még mindig dermedten vártam. "Amikor az erdőben voltunk, amikor búcsút vettem tőled—" Nem akartam emlékezni. Küzdöttem, hogy a jelenben maradjak. "Nem akartál elengedni," suttogta. "Észrevettem. Nem akartam megtenni—úgy éreztem, hogy belehalok—de tudtam, hogyha nem győzlek meg, hogy már nem szeretlek, akkor csak még tovább tartott volna, hogy túljuss rajtam. Azt reméltem, hogyha azt hiszed, hogy én továbbléptem, akkor majd te is úgy teszel. "Egy nyílt szakítás," suttogtam, de a számat alig nyitottam ki. "Pontosan. De sose képzeltem, hogy olyan könnyű lesz megtenni! Azt hittem, hogy szinte lehetetlen— azt hittem, hogy olyan biztos vagy az igazságban, hogy órákba telik, majd amíg a hazugságom magját elültetem a fejedben. Hazudtam, és nagyon sajnálom—sajnálom, mert megbántottalak és sajnálom, mert hiábavaló erőfeszítés volt. Ne haragudj, hogy nem tudtalak megvédeni attól, ami vagyok. Hazudtam, hogy megmentselek, de nem működött. Sajnálom. "De hogy hihettél nekem? Az után hogy több ezerszer mondtam, hogy szeretlek, hogy hagyhattad, hogy egy szó elpusztítsa minden belém vetett bizalmadat? Nem válaszoltam. Túlságosan sokkos állapotban voltam, ahhoz hogy értelmesen válaszoljak. "Láttam a szemeidben, hogy tényleg elhitted, hogy már nem akarlak többé. A legképtelenebb, nevetséges ötletet—hogy bármilyen módja van, annak hogy nélküled létezzem! Még mindig dermedten ültem. A szavai felfoghatatlanok voltak, mert egyszerűen lehetetlen volt, amit állított. Megrázta a vállamat, nem nagyon, de eléggé hogy a fogaim összekoccanjanak. "Bella," sóhajtott. "Komolyan, mit gondoltál!" És akkor elkezdtem sírni. A könnyek előtörtek és végigcsorogtak az arcomon. "Tudtam," sírtam. "Tudtam, hogy álmodok." "Hihetetlen vagy," mondta és felnevetett—a nevetése zavart volt. "Hogy vehetnélek rá, hogy higgy nekem? Nem alszol és nem vagy halott. Itt vagyok és szeretlek. Mindig is szerettelek és mindig szeretni foglak. Minden egyes másodpercben, amikor távol voltam, csak rád gondoltam és magam elé idéztem az arcod. Amikor azt mondtam, hogy nem akarlak az a legnagyobb istenkáromlás volt.” Megráztam a fejem, miközben a szemem sarkából folytak a könnyek. "Nem hiszel nekem, ugye?" Suttogta, és most sápadtabb volt, mint általában—még a halvány fényben is láttam. "Miért hiszed el a hazugságot és az igazságot miért nem?" "Mert sose volt értelme számodra hogy szeress engem," magyaráztam elfúló hangon. "Ezt mindig is tudtam." A vékony vonallá szűkültek miközben az állkapcsát összeszorította. "Bebizonyítom, hogy ébren vagy," ígérte. Nyugodtan erős kezébe vette az arcomat, figyelmen kívül hagyva az erőlködésemet, amikor el akartam húzni a fejem. "Kérlek ne," suttogtam. Megállt, az ajkai csak pár centire voltak az enyémtől. "Miért ne?" Kérdezte. A lehelete simogatta az arcom, és teljesen beleszédültem. "Amikor felébredek"—kinyitotta a száját, hogy ellenkezzen, úgy hogy helyesbítettem—"oké, felejtsük el—szóval, amikor te megint elhagysz, anélkül is épp elég fájdalmas lesz." Visszább húzódott egy centivel hogy a szembe nézzen. "Tegnap, akárhányszor megérintettelek, annyira… vonakodó és elővigyázatos voltál, és most megint. Tudnom kell miért. Azért mert már elkéstem? Mert túlságosan is bántottalak? Mert tovább léptél, mint ahogy azt kívántam neked? Eléggé… igazságos lenne. Nem vitatkozom a döntéseddel. Úgyhogy ne próbáld meg kímélni az érzéseimet, kérlek—csak mond meg kerekperec, hogy szeretsz vagy nem azok után, amit tettem veled. Szeretsz még?" Suttogta. "Milyen idióta kérdés ez?" "Csak válaszolj. Kérlek." Mogorván bámultam rá egy percig. "Sose fog megváltozni az, ahogy érzek irántad. Persze, hogy szeretlek—és semmit sem tehetsz ellene!" "Csak ennyire voltam kíváncsi." És a szája már az enyémen volt, nem tudtam küzdeni ellene. Nem azért, mert ezerszer erősebb volt nálam, hanem azért, mert az ellenállásom szétmállott abban a pillanatban, amikor az ajkunk találkozott. Ez a csók nem volt olyan elővigyázatos, mint a régebbiek, amik pont megfeleltek. Még többet akartam, és én is adtam valamit cserébe. Visszacsókoltam, a szívem-szaggatottam vert, teljesen ritmus nélkül, miközben egyre szaporábban vettem a levegőt és mohón beletúrtam a hajába. Éreztem, ahogy a márvány teste az enyémhez simul és olyan boldog voltam, hogy nem hallgatott rám —nincs az a fájdalom a világon, amit el ne viselnék ezért. A kezeivel ugyanúgy simogatta az arcomat, ahogy én az övét, és amikor egy röpke másodpercre az ajkaink elváltak egymástól, a nevemet suttogta. Amikor már szédültem, elhúzódott, de csak annyira hogy a fülét a dobogó szívemre tegye. Csak feküdtem, kábán, és vártam, hogy lassuljon a légzésem. "Egyébként," vetette közbe. "Nem hagylak el." Nem mondtam semmit és kétkedést érzett bele a hallgatásomba. Megemelte a fejét, hogy a szemembe nézzen. "Nem megyek sehová. Nem, nélküled," adta hozzá komolyan. "Csak és kizárólag azért hagytalak el, mert azt akartam, hogy esélyed legyen egy normális, boldog emberi életre. Láttam, hogy mit tettem veled—állandóan veszélyben voltál miattam, kirántottalak abból a világból, ahová tartoztál, minden pillanatba kockára tettem az életed, amikor veled voltam. Úgyhogy meg kellett próbálnom. Valamit tennem kellett és úgy tűnt az egyetlen megoldás az, ha elhagylak. Ha nem hittem volna azt, hogy így jobb lesz neked, akkor sosem vettem volna rá magam a távozásra. Sokkal önzőbb vagyok annál. Te voltál a legfontosabb dolog, amit akartam… amire szükségem volt. Amit most akarok, és amire szükségem van, az, az hogy melletted legyek, és tudom, hogy sose leszek elég erős ahhoz, hogy megint elhagyjalak. Jó sok indokom van, hogy maradjak—hála istennek! Úgy tűnik, nem számít hány mérföldre vagyok tőled, akkor sem vagy biztonságban." "Ne ígérj nekem semmit," suttogtam. Ha hagyom magam reménykedni, és aztán szertefoszlik… abba belehalnék. Ha azok a könyörtelen vámpírok nem tudtak megölni, akkor a remény elvégzi helyettük a munkát. Düh fénylett a sötét szemeiben. "Azt hiszed, hogy hazudok neked?" "Nem—nem hazudsz." Megráztam a fejem, miközben próbáltam logikusan végiggondolni az egészet. Megvizsgálni azt a feltételezést, hogy szeret engem, miközben tárgyilagosnak kell maradnom elég nehéz feladat volt, úgyhogy nem estem a remény csapdájába. "Komolyan gondolod… most. De mi van a holnappal, amikor átgondolod azokat az okokat, amiért először elhagytál? Vagy a következő hónappal, amikor Jasper kiharap belőlem egy darabot?" Összerezzent. Visszagondoltam az utolsó napokra mielőtt elhagyott, próbáltam azon keresztül nézni őket, amiket most mondott. Innen nézve, hogy elhagyott miközben még szeretett; most már teljesen más képet mutatott a fagyos hallgatagsága.

Törpilla 2009.08.02. 18:59:26

"Nem arról van szó, hogy nem gondoltad át az első döntésedet, ugye?" Találgattam. "A végén úgy is azt fogod tenni, ami szerinted a leghelyesebb." "Nem vagyok annyira erős, mint ahogy azt hiszed," mondta. "A jó és a rossz már nem jelent számomra semmit, akárhogyan is én visszajöttem. Amikor Rosalie elmondta a híreket, megpróbáltam egy hetet túlélni, vagy egy napot. Azért küzdöttem, hogy legalább egyetlen óráig kibírjam. Csak idő kérdése volt—nem túl sok időé—hogy megjelenjek az ablakodnál és a könyörögjek, hogy bocsáss meg. Most boldogan könyörögnék, ha azt szeretnéd.” Grimaszoltam. "Legyél komoly, légyszi." "Ó az vagyok," bizonygatta, miközben engem nézett. "Lennél olyan kedves és meghallgatnád végre, amit mondani próbálok? Megengednéd, hogy megkíséreljem elmagyarázni, hogy mit jelentesz nekem?" Várakozva tanulmányozta az arcomat, hogy megbizonyosodjon róla, hogy tényleg figyelek-e. "Előtted Bella, az életem olyan volt, mint egy holdtalan éjszaka. Nagyon sötét, de volt néhány csillag —néhány fénypont… okok az életre… És aztán keresztülsuhantál az égen, mint egy meteor. Hirtelen minden lángra lobbant, ragyogás töltötte be az eget, szépség. Amikor elmentél, amikor a meteor lezuhant, minden elsötétedett. Semmi sem változott, de szememet elvakította a fény. És nem láttam csillagokat többé. És már semminek sem volt értelme." Hinni akartam neki. De az ÉN életem volt ilyen nélküle, nem pedig fordítva. "A szemeid majd hozzászoknak," motyogtam. "Csak az a baj—hogy nem tudnak." "És mi van azzal, hogy változtatnod kell az életeden?" A jókedv egyetlen jele nélkül felnevetett. "Csak a hazugság része, kicsim. Semmilyen változtatás nem űzte volna el a… gyötrő fájdalmadat. A szívem már majdnem 90 éve nem dobog, de ez más volt. Mintha a szívem csak eltűnt volna— mintha üres lettem volna. Olyan volt mintha, minden eltűnt volna belőlem veled együtt." "Ez vicces," dünnyögtem. Megemelte a tökéletes szemöldökét. "Vicces? " "Úgy értem furcsa—mintha csak én lettem volna. Egy csomó darabka eltűnt, belőlem is. Sokáig képtelen voltam rendesen lélegezni." Tele szívtam a tüdőmet, a nagy érzelem túltengésben. "És a szívem. Az kétségkívül elveszett." Behunyta a szemét és megint a mellkasomhoz hajolt, hogy érezze a szívdobogásom. Az arcomat a hajába temettem, éreztem a bőre puhaságát és a pompás illatát. "Akkor a nyomkövetés nem egy változtatás volt?" Kérdeztem kíváncsian, hogy eltereljem a figyelmemet. Nagyon is a reménykedés veszélyében forogtam. Nem lettem volna képes leállítani magam. A szívem erősen vert a mellkasomban. "Nem." felsóhajtott. "Az sosem volt változtatás. Csak kötelesség." " Az mit jelent?" "Azt jelenti, hogy habár Victoriát nem tartottam veszélyforrásnak azért nem hagyhattam, hogy csak úgy meglógjon… De ahogy mondtam, borzasztóan csináltam. Texasig követtem, de aztán rossz nyomon voltam, már amikor Brazíliába mentem—és ő igazából ide jött." Felnyögött. "Még csak nem is voltam jó kontinensen! És mindeközben a legrosszabbtól tartottam—" "Te Victoriára vadásztál?" Visítottam két oktávval magasabban. Charlie távoli horkolása megakadt, aztán visszaállt a megszokott ütemébe. "De nem jól," válaszolta Edward, miközben zavartan fürkészte a felháborodott arcomat. "De ezúttal sokkal ügyesebb leszek. Nem fogja már sokáig rontani itt a levegőt.” "Nem… ez a kérdés," mondtam fulladozva. Ez őrültség. Még akkor is, ha Emmet vagy Jasper segít neki. Ez rosszabb volt, mint bármelyik másik képzelődésem: Jacob Black csak pár centire áll Victoria dühös, macskaszerű alakjától. Nem bírtam elviselni, hogy Edward álljon ott, még akkor, sem ha sokkal sebezhetetlenebb, mint a félig-ember legjobb barátom. "Túl késő neki. Talán a múltkor hagytam, hogy kicsússzon a kezem közül, de most —" Félbeszakítottam, próbáltam nyugodnak hangzani. "Nem azt ígérted, hogy nem mész el?" Kérdeztem, miközben küzdöttem a szavak ellen, nehogy reményt ébresszenek a szívemben. Ez nem igazán lehetséges egy kiterjedt nyomkövető expedíció során, ugye?" Összehúzta a szemöldökét. Egy halk vicsorgás hallatszott a mellkasából. "Betartom az ígéretemet, Bella. De Victoria"—a vicsorgás egyre jobban hallatszott—"meg fog halni. Hamarosan." "Azért ne hamarkodd el," mondtam, miközben próbáltam elrejteni a pánikot. "Lehet, hogy nem jön vissza. Jake falkája valószínűleg elijesztette. Igazán nincs értelme megkeresni. És egyébként is nagyobb problémáim vannak, mint Victoria." A szemei összeszűkültek, de bólintott egyet. "Ez igaz. A vérfarkasok elég nagy problémát jelentenek." Felhorkantam. "Nem Jacobról beszélek. Az én problémáim sokkal nagyobbak annál, mint hogy egy maroknyi kamasz vérfarkas bajba keveredik." Edward úgy nézett, mint aki mondani akar valamit, de aztán meggondolta magát. Az összeszorított fogain keresztül szűrte a szavakat. "Igazán?" Kérdezte. "Akkor mi lenne a te legnagyobb problémád? Ami mellett eltörpül Victoria visszatérése?" "Mit szólnál a második legnagyobbhoz?" Tereltem a szót. "Rendben," mondta gyanakodva. Haboztam. Nem voltam biztos, hogy ki tudom mondani a nevet. "Mások is vannak, akik el fognak jönni, hogy megkeressenek," emlékeztettem halkan suttogva. Felsóhajtott, de a reakciója nem volt annyira heves, mint Victoria esetében. "A Volturi csak a második legnagyobb?" "Nem úgy nézel ki, mintha zavarna," jegyeztem meg. "Nos, tömérdeknyi időnk van, hogy ezen gondolkodjunk. Nekik egészen más fogalmaik vannak az időről, mint neked vagy nekem. Úgy számolják az éveket, ahogy te a napokat. Azon sem lepődnék, meg ha már 30 lennél, amikor eszükbe jutsz.," adta hozzá könnyedén. A rémület hullámokban tört rám. Harminc. Szóval az ígérete semmit sem jelentett. Ha valamikor harminc leszek, akkor nem tervezi, hogy sokáig marad. Ennek a tudatában olyan élesen hasított belém a fájdalom, hogy ráébredtem, hogy már most elkezdtem reménykedni. "Nem kell félned,"mondta aggodalmasan, amikor meglátta a könnyekkel telt szemem. "Nem hagyom, hogy bántsanak." "Amíg, míg itt vagy." Nem mintha érdekelne, hogy mi történik velem, miután elmegy. Az erős kezeibe vette az arcom, szorosan tartotta miközben az éjfekete szemeivel, úgy vonzotta a tekintetemet, mint egy feketelyuk. "Soha többé nem hagylak el." "De azt mondtad 30," suttogtam. Kibuggyantak a könnyeim. " Szóval maradni fogsz, de hagyod, hogy megöregedjek? Így van? A szemei ellágyultak, de a szája megfeszült. "Pontosan ez az, amit tenni fogok. Mi más választásom lenne? Nem élhetek nélküled, de nem fogom elpusztítani a lelkedet." "Ez tényleg…" próbáltan nyugodtan nézni, de a kérdés túl rideg volt. Eszembe jutott az arca, amikor Aro jóformán könyörgött, hogy tegyen engem halhatatlanná. Az a szenvedő arc. Ez az egész ragaszkodás ahhoz, hogy ember maradjak tényleg a lelkem miatt, van, vagy azért mert nem volt biztos benne, hogy olyan sokáig el akar viselni? "Igen?" Várta a kérdésemet. Kérdeztem, de egy másikat. Majdnem—de nem annyira—rideget. "De mi lesz akkor, ha már annyira megöregszem, hogy az emberek azt hiszik, hogy az anyád vagyok? Vagy a nagymamád? " A hangom elhalkult a visszatetsző látványtól—hogy a nagyim arcát láttam megint a tükörben.

Törpilla 2009.08.02. 19:00:15

Most már az egész arca lágy volt. Lecsókolta a könnyeket az arcomról. "Ez semmit sem jelent nekem," lehelte. "Mindig te leszel a leggyönyörűbb dolog az életemben. Persze…" tétovázott és enyhén megremegett. "Ha te túlnősz rajtam—ha valami többre, vágsz majd— azt is megérteném, Bella. Megígérem, hogy nem állok az utadba, ha el akarsz majd hagyni." A szemei olyanok voltak, mint a folyékony ónix, de teljesen őszintén meredtek rám. Úgy beszélt mintha hatalmas jelentőséget tulajdonítana ennek az ostoba tervnek. "Tudatában vagy annak, hogy végül úgy is meghalok?" Kérdeztem. De erre is gondolt. "Követlek, amint tudlak." "Ez már komolyan…"a megfelelő szót kerestem "Beteges." "Bella, ez az egyetlen megoldás—" "Álljunk csak meg egy percre," mondtam; a dühtől csak még világosabban láttam a dolgokat. "Emlékszem a Volturira ugye? Nem maradhatok ember örökre. Meg fognak ölni. Még akkor is, ha 30 éves koromig eszükbe sem jutok"—sziszegtem a szót—"tényleg azt hiszed, hogy elfelejtik?" "Nem," mondta lassan, miközben megrázta a fejét "Nem felejtik el. De…" "De?"elmosolyodott, ahogy gyanakvóan néztem rá. Talán nem csak én vagyok az egyetlen őrült kettőnk közül. "Vannak terveim." "És azok a tervek," mondtam; minden egyes szavam egyre keserűbben hangzott. "És azok a tervek a körül összpontosulnak, hogy ember maradjak." A hozzáállásom megkeményítette az arckifejezését. "Természetesen."A hangja rideg volt, és a tökéletes arca arrogáns kifejezést öltött. Egy hosszú percig csak egymásra meredtünk. Aztán vettem egy mély lélegzetet, leráztam a kezét a vállamról, hogy fel tudjak ülni. "Azt akarod, hogy elmenjek?" Kérdezte, és a szívem csak még gyorsabban vert, amikor láttam, hogy ez a gondolat rosszul esik neki, még ha nem is akarja kimutatni. "Nem," mondtam. "Én megyek el." Gyanakvóan nézett, ahogy kimásztam az ágyból és botorkálva próbáltam megtalálni a cipőmet a sötét szobában. "Meg szabad kérdeznem, hogy hova mész?'" Kérdezte. "Hozzátok," mondtam még mindig ügyetlenkedve. Felkelt és odajött mellém. "Itt van a cipőd. Hogy akarsz odajutni?" "A furgonommal." "Az valószínűleg felébresztené Charliet," kifogásolta. Felsóhajtottam. "Tudom. De most komolyan, már így is több heti szobafogságra vagyok ítélve. Mekkora bajba kerülhetek még?" "Semekkorába. Engem hibáztat, nem téged." "Ha van jobb ötleted, csupa fül vagyok." "Maradj itt," javasolta, de az arckifejezése nem volt bizakodó. "Ki van zárva. De te csak menj előre, és ne zavartasd magad," biztattam, meglepődve, hogy a kötekedésem milyen természetesen hangzott és elindultam az ajtó felé. Előttem odaért, elállta az utat. Összehúztam a szemöldököm és az ablak felé fordultam. Nem volt olyan magasan… és egyébként is a talajt fű borítja… "Oké," felsóhajtott. "Elviszlek." Megvontam a vállam. "Így is, úgy is ott kéne lenned. "És miért is?" "Mert rendkívül önfejű vagy és biztos vagyok benne, hogy fel akarod sorakoztatni az érveidet." "Az érveimet… mivel kapcsolatban?" Szűrte a fogai között. "Ez most már nem csak rólad szól. Nem te vagy a világ közepe, tudod." Az én világom közepe persze igen, de ez egy másik történet. "Hogyha ránk akarod szabadítani a Volturit egy olyan semmiség miatt, hogy azt akarod, hogy ember maradjak, abba a családodnak is van beleszólása." "Beleszólása mibe?" kérdezte lassan ejtve a szavakat. "A halandóságom ügyébe. Szavazásra bocsátom." Tessék egy egész fejezetett leirtam:D

stella 2009.08.12. 02:45:05

ez nagyon remek film de most nem értem tény leg lesz gyereke bellának mindegy lyan szép de én tökre beiedtem volna amikor az elsőrészben fölébred éds oda nézett a szekrénybe éa akk ott vlt edward hüüüüüüüü én beiedtem volba naon ja és amikor basevallostak akk nm tűnt felhogy csak akkor fújta szél uuuuu az egész tök hülyeség mármint nem a fil m amert az egész alkonyat van kint a laptopomon háttérnek föleg edward ven leggtöbször mert olyan helyes xd tuti hogy ezt nem fogylya senki végig iolvasni xd

betti · http://nincs 2009.11.04. 12:27:04

Az alkonyat hányrészböl ál??

Ismeretlen_37501 2009.11.04. 19:27:03

betti: az Alkonyat egy részből áll. A teljes történet viszont négy könyvből, melynek első része az előbb említett Alkonyat (Twilight), második része a New Moon, ami 2009 november 19.-én kerül a mozikba.

Floranna 2009.11.19. 19:28:26

Sziasztok. Twilight = Alkonyat. New moon = Újhold Eclipse= Napfogyatkozás Breaking dawn = ???

Ismeretlen_37501 2009.11.19. 21:34:54

Breaking dawn = Hajnalhasadás Nem 100%.

fan 2009.11.20. 20:38:01

láttam a new moont és nagyon király.amikor edward elhagyja bellát szakít vele,de csak azért hogy ne fájjon neki a válás.meg kell néznetek

Szilvi 2009.11.25. 17:09:25

Szia én aféle nagy rajongó vagyok és már az eclipse-t is elolvastam és tudom hogy te a filmről írtál,de azért azt nem tudod hogy a 4. könyv mikor jelenik meg magyarul? Előre is köszönöm.

Ismeretlen_37501 2009.11.25. 17:17:21

Szilvi és a többiek is, akiket érdekel. A Breaking Dawn két változatban fog majd megjelenni a következő évben. 2010. február: kemény borítós: ~7000 Ft 2010. június: puha borítós: ~ 6000 Ft Az Újhold-ról erre olvashattok: http://teddike.freeblog.hu/archives/2009/11/20/The_Twilight_Saga_New_Moon_Ujhold/

Törpilla · http://www.kerj.lapunk.hu 2009.12.04. 19:45:08

Hello Teddike azt irtad felül, hogy aki hosszab ismertetést ir azt hirdetni fogod én egy óráig gépeltem azt a sokat vgyis fél óráig és nem hirdetsz engem..:(

скачать музыку бесплатно · http://mp3-zaycev-net.ru 2011.01.06. 22:44:38

Its great post,. ss

moscow escorts · http://moscowescortgirls.com 2011.01.07. 02:42:18

Its great saits--

opiguesaudiogk · http://www.ukdressshop.co.uk 2011.03.31. 20:09:43

Hello. The interesting name of a site - teddike.freeblog.hu, interesting this here is very good. I spent 4 hours searching in the network, until find your forum!
süti beállítások módosítása