A törvény embere nem kell a fehér galléros nyomozók ellen harcoljon, ellenben kezet foghatnának egymással, hiszen mindkét sorozat a maga kis területén a legjobbak közé tartozik. Ha könnyedségre, laza humorra, egyszerű de olykor csavaros nyomozásra vágyna az ember, esetleg kellene egy kis guilty pleasure vagy feelgood érzés, akkor ott a White Collar, ami azt gondolom képes megadni az összes, előbb felsorolt élményt. A másik oldalon a Justified, ha tökös legényekre, nagyon jó karakterekre és szépen kibontott történetre vágynánk, nem kell tovább menni.
A két kábelen futó sorozat a harmadik évadát kezdte/folytatja idén, az USA örülhet a White Collar sikerének, az F/X pedig a Justified hódításának. Két teljesen ellentétes, egymástól eltérő karakterekkel operáló sorozatokról beszélünk, amik tökéletesen megadják szerintem a nézőnek (nekem mindenképp) azt a kikapcsolódási faktort, amire szüksége van. A White Collar ráadásul nagyon könnyen darálható, csak rá kell állni a hangulatára és órákra képes beszippantani. A Justified esetében ez azért más, mert ott egyértelműen szembe kell mennünk saját magunkkal és hétről hétre kell követni az eseményeket, hogy legyen egy hetünk feldolgozni a látottakat.
Mielőtt megijednétek, nem azt mondom, hogy napjaink két legjobb sorozatáról van szó, inkább csak azt, hogy a szórakozás valahol ennél a kettőnél kezdődik. A remek hangulat és jól alakított történetek mellett, említsük meg a színészeket is. A Justified esetében elég lenne csak Timothy Olyphant nevét bedobni a kalapba, de sokan tudjuk, hogy nem csak róla szól ez a sorozat, nem csak miatta kell leülni a képernyő elé. Sokak és egyik személyes kedvencem, Walton Goggins is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy heti rendszerességgel kövessem a törvény emberének kalandjait és akkor a második évad egyik legnagyobb alakítását nyújtó Margo Martindale nevét még elő se vettem. Annyi bizonyos, hogy minőség szempontjából az egyik legjobbal van dolgunk a Justified esetében, amit már csak az is jelez, hogy elég alacsony a nézettsége (*nevet*).
Az öltönyös és kalapos úriembereket sem feledem. Matt Bomer azt gondolom sok női néző kedvence lett az elmúlt években, nekem csak a lazasága és a karakterben hozott könnyedsége miatt lett kedvencem. Tim DeKay pont ellenkezőleg, a karakter merevségében élheti ki önmagát, aminek köszönhetően Matt és Tim között remek kémia uralkodik már évadok óta. Melléjük elég csak a Mozzie-t alakító Willie Garsont megemlítünk, és teljes is feelgood faktor közel 50 percre. A White Collar esetében, nem mehetek el szó nélkül egyik nagy tinisorozatos kedvencem, Hilarie Burton érkezése mellett sem, aki csak tovább növelte a rajongást az USA egyik zászlóshajója iránt.
Ha még nem próbáltátok egyik sorozatot sem, akkor itt az ideje, erősen ajánlott mindkettő. Ha pedig mindkettőt követitek és a harmadik évadnál tartotok, akkor gondolom nem kell nagyon tovább magyaráznom az előbb leírtakat. Persze, ahogy az lenni szokott, mindkét sorozat esetében biztos van nagyon sok negatív vélemény is, amiket nagyon szívesen elolvasnék (<- igen, ez lett volna a felhívás keringőre). Két nyomozó, két "bűnözővel", két csatornán.